�

A� SUG�RZ�SOK

�

V�geredm�nyben nem arr�l van sz�, hogy el�bb vagy ut�bb mindenki valamilyen eg�szs�gk�rosod�st szenved aki huzamosabb ideig tart�zkodik az �ltalunk eml�tett sug�rz�si z�n�kban, hanem arr�l, hogy aki huzamosabb ideig tart�zkodik ilyen helyen, annak l�nyegesen nagyobb az es�lye arra, hogy megbetegszik, illetve r�kos daganatokat szerez. L�nyegesen nagyobb a rizik�faktor! Pont �gy, mint a doh�nyz�k eset�ben, kikn�l m�rhetetlen�l nagyobb az es�ly a t�d�r�k "beszerz�s�re" a nemdoh�nyz�kkal szemben.A relat�ve gyeng�bb idegrendszerrel rendelkez� (�rz�kenyebb) szem�lyek eset�ben viszont sokkalta nagyobb az es�ly a megbeteged�sekre, ha a le�rt helyeken huzamosabb id�t t�ltenek. Teh�t n�luk csak id� k�rd�se, hogy ez mikor k�vetkezik be! Ez a statisztika szerint kb. 2-8 �v k�z� tehet�.Viszont az is tapasztalati t�ny (ki lehet m�rni az aur�n), hogy a huzamosabb ideig az emberi szervezetre k�ros sug�rz�sokban tart�zkod� "ellen�ll�bb" ember immunrendszere is s�r�l, ez�rt sokkal hamarabb betegszik meg, �s k�vetkez�sk�pp nehezebben gy�gyul.

	�lland� gyenges�g felkel�skor - f�radt �bred�s;
	leverts�g - kedvetlens�g;
	gyakori fejf�j�sok - melynek oka ismeretlen;
	�jszaka t�bbsz�r is ki kell mennie - nem �rthet�;
	az em�szt�rendszer zavarai - nincs ok r�;
	kr�nikus torokgyullad�s - nem gy�gyul;
	"�rthetetlen" betegs�gek - az orvos szerint nincs semmi baja;
	gerincbetegs�gek - nem er�ltette meg;
	�s egy�ltal�n: s�r�n beteg - nehezen gy�gyul.

�

�

V�dekez�si m�dok

�

Az emberek egy r�sze (egy sz�k k�re) m�r nagyon r�gen tiszt�ban volt az emberi szervezetre igen k�ros geobiol�giai �s kozmikus eredet� sug�rz�sok l�tez�s�vel, annak hat�saival, de ezen ismereteit nem sz�vesen osztotta meg embert�rsaival. �gy ezen ismeretek hossz� ideig csak a s�m�nok, majd k�s�bb a papok birtok�ban maradtak. Majd a "tud�s", lassan-lassan (hisz el�bb �nmagukat is meg kellett gy�zni�k) a fizikusok �s az orvosok k�r�ben is elterjedt, de mint tudjuk, e k�r�kben soha sem aratott- de ma sem arat, osztatlan sikert.

A korabeli rajzok �s fametszetek szerint, m�r a r�mai l�gi�k �jszakai sz�ll�shelyeit is v�dt�k e szervezetre k�ros sug�rz�sokkal szemben. �llati feh�rj�vel kevert meszet sz�rtak sz�t v�kony r�tegben, mely az akkori hozz��rt�k szerint az Anyaf�ld k�ros "kil�gz�sei" ellen biztos�tott egy bizonyos fok� v�delmet. Ausztri�ban, Szlov�ki�ban, Csehorsz�gban �s Lengyelorsz�gban helyenk�nt m�g napjainkban is sikerrel alkalmazz�k ezt a m�dszert a haszon�llatok v�delm�ben.

A "t�rt�nelmi" korokban, pl. a baldachinos �gy is bizonyos v�delmet biztos�thatott a k�ros geobiol�giai �s kozmikus eredet� sug�rz�sok ellen haszn�l�j�nak, mivel gyapjas b�r (birka, b�r�ny, esetleg b�l�ny) fedte mind az �gyat, mind pedig az �gy mennyezet�t. Ma m�r k�ztudott, hogy ezek az �n. gyapjas b�r�k (k�sz�t�ik szerint valahogy �gy m�k�dik az �n. bio-gyapj� �gynem� is) semleges�thetik e k�ros sug�rz�sok egy r�sz�t. Term�szetesen az akkori kor "h�tk�znapi" embere nem fek�dhetett baldachinos �gyban, �gy a sug�rz�sok elleni v�dekez�se sem ez lehetett. � (tudattalanul, esetleg s�m�ni tan�csra) a szalm�t haszn�lta, �s igaza is volt, mivel eddigi tud�sunk szerint a szalma lehet a leghat�sosabb v�dekez� eszk�z e sug�rz�sokkal szemben. Szalmatet�s, vert-fal� (megt�rt szalm�val elegy�tett f�ld) h�zban, szalm�n (szalmazs�k) fek�dve pihente ki f�radalmait, s �gy majdnem t�k�letes biztons�gban volt mind a geobiol�gia, mind a kozmikus eredet� sug�rz�sokkal szemben.

A kev�sb� hozz��rt�k k�z�l sokan "esk�sznek" a t�k�rre, mint egyetlen haszn�lhat� sug�rz�smentes�t� eszk�zre. A recept szerint a fekhely alj�ra kell feler�s�teni �gy, hogy a t�k�r foncsoros fel�lete (a h�tlapja) a fekhely fel� essen. �ll�t�lag �gy haszn�lva k�pes visszaverni a v�zerek k�ros sug�rz�s�t.
V�lem�ny�nk szerint ez a visszavert r�sz igen csek�ly lehet - mivel gyakorlatilag hangfrekvenci�r�l l�v�n sz� -, a t�k�r csillap�t�sa gyakorlatilag elhanyagolhat�. De m�g ha csillap�t is valamennyit, mi van a kozmikus sug�rz�sokkal? Az fel�lr�l �r benn�nket. Hol van ekkor a t�k�r v�delme? Nem is besz�lve arr�l, hogy a t�k�r �ltal - a nem ellen�rz�tt �s nem ir�ny�tott m�don - visszavert sug�rz�s sz�tsz�r�dhat a helyis�gben, �s egy �n. m�sodlagos, igen vesz�lyes sug�rz�s j�het l�tre.

Vannak m�g egy�b m�s �tletek is, s�t t�bb "hozz��rt�" saj�t maga �ltal kre�lt sug�rmentes�t�je is fel-felt�nik, de mint az ut�lagos m�r�sekn�l kider�lt ezek egy r�sze egy�ltal�n nem m�k�dik, vagy ha igen, akkor az igen csek�ly m�rv� mentes�t�s mellett l�trehoz egy �n. m�sodlagos, sz�rt sug�rz�st, ami fokozottan vesz�lyes lehet az emberi szervezetre. Igen j� iskolap�ld�ja ennek a piramis-makett sug�rz�smentes�t�k�nt val� felhaszn�l�sa. Sajnos e makettek k�sz�t�i elfeledkeznek - vagy nem tudnak - arr�l, hogy a megfelel�en m�retezett �s t�jolt piramis �ltal szolg�ltatott pozit�v energi�kat mag�ban a piramisban - azon bel�l is pontosan meghat�rozott helyen - �s nem azon k�v�l kell keresni. Ebb�l k�vetkez�en e makettek k�zvetlen k�rnyezet�ben gyakorlatilag rettenetes dolgokat lehet kim�rni. V�lem�ny�nk szerint senkinek sem volna szabad az ilyen jelleg� szimb�lumokkal j�tszania, �s tudattalanul felszabad�tania olyan energi�kat melyeket egy�ltal�n nem is ismer, �s ez�rt kezelni sem k�pes azokat.
De az�rt vannak j�l bev�lt mentes�t�k is, mint pl. a Kilianek atya �ltal k�sz�tett, "K" t�pus� mentes�t�. E mentes�t� eszk�z l�nyeg�ben k�t olyan motorolajjal megt�lt�tt �vegb�l �ll, melyeket egym�s mell� �ll�tva helyeznek el �s egy kb. 3-6mm vastag �vben meghajl�tott r�zdr�ttal - melyek az �vegek z�r�dug�j�n kereszt�l annak fenek�ig �rnek -, k�tik �ket �ssze. A hat�kony mentes�t�shez t�bb ilyen eszk�znek m�r�sekkel meghat�rozott elhelyez�s�re van sz�ks�g. Gondoljuk csak el, hogyan lehet egy�tt �lni egy szob�ban h�rom-n�gy ilyen eszk�zzel, nem is besz�lve arr�l, hogy e mentes�t�ket a legjobb hat�sfok el�r�se �rdek�ben teljes terjedelm�kben a padl� szintje al� kell (kellene) s�llyeszteni. Mivel e mentes�t�k igen hamar tel�t�dnek, a helysz�n adotts�g�t�l f�gg�en 1-3 havonta olajcser�re szorulnak.

V�lem�ny�nk �s eddigi tapasztalataink szerint az igazi megold�st az az Isten �ltal biztos�tott eszk�z�k n�lk�li lehet�s�g k�n�lja, melyben az �sszes (�s mint m�r tudjuk; sz�muk v�gtelen) emberi szervezetre k�ros geobiol�giai �s kozmikus eredet� sug�rz�s Isten folyamatos t�mogat�sa mellet - gyakorlatilag v�gleges - semleges�t�sre ker�l. Honlapunkon e lehet�s�get k�n�ljuk fel minden �rdekl�d� sz�m�ra.

�

�

�

A Hartmann �s a Curry "h�l�k" vesz�lyei

�

A fenti h�l�k �s f�leg azok keresztez�d�si pontjai (csom�pontok) a tapasztalatok szerint leggyakrabban az al�bbi t�netek okoz�i lehetnek:

	�lland�sult fejf�j�s felkel�skor;
	a fej remeg�se - sz�d�l�s;
	szellemi kimer�lts�g - �s annak j�rul�kos t�netei;
	fizikai kimer�lts�g - �s annak j�rul�kos t�netei;
	hall�s �s l�t�szavarok - pszichikai zavarok;
	t�d� �s l�g�ti megbeteged�sek - g�ge �s h�rg�r�k;
	a bels� szervek megbeteged�se - vese, m�j, gyomor, sz�v, t�d�, stb.;
	mozg�sszervi megbeteged�sek (meszesed�sek) - v�gtagok, iz�letek;
	k�szv�ny - �rrendszeri megbeteged�sek. �

Az egy�b, de k�zismert sug�rz�sokr�l

�

Dr. Ernst Hartmann �s Manfred Curry m�r�sei �s meg�llap�t�sai szerint az 1950-es �vekben �ltaluk "ism�t" (ugyanis t�bb �vsz�zaddal el�tt�k m�r ismertek voltak, csak id�k�zben feled�sbe mer�ltek) felfedezett sug�rz�s h�l�szer�en befedi F�ld�nk teljes fel�let�t. V�lem�ny�k szerint e "h�l�k" helyzete �s szerkezete a f�ldm�gnesess�g r�csszer� megnyilv�nul�s�nak f�ggv�nyei lehetnek.

A dr. E. Hartmann �ltal felfedezett sug�rz�s az �n. Hartmann-h�l� pontosan �szak-d�li, valamint pontosan kelet-nyugati ir�nyban egy olyan h�l�t alkot, melynek "falai" kb. 20-25cm vastags�g�ak. Az �gy l�trej�v� h�l� szemeinek m�rete �szak-d�li ir�nyban mintegy 220-240cm, kelet-nyugati ir�nyban pedig 180-190cm. A h�l� szemeinek m�rete nem �lland�, hanem F�ld�nk hossz�s�gi fokainak f�ggv�ny�ben el�g er�teljesen v�ltozik. Ezen t�l a k�ls� �s a bels� t�rben v�grehajtott m�r�sek is el�g elt�r� eredm�nyeket mutatnak. Pl. itt n�lunk Magyarorsz�gon ezen m�retek k�ls� t�rben mintegy 170x180cm-re tehet�k, m�g bels� t�rben, pl. vasbetonb�l k�sz�lt falak eset�n ez l�nyegesen kisebb, ak�r 140x150cm is lehet. S�t, ilyenkor kialakulhat egy �n. m�sodlagos h�l�, melynek falai p�rhuzamosak a helyis�g falaival b�rmely �gt�jra is vannak az �p�let falai t�jolva. Ezen m�sodlagos h�l�k sug�rz�sa �ppen olyan vesz�lyes, mint az eredeti�. Az eg�szs�gre a keresztez�si pontok, a csom�pontok a legvesz�lyesebbek.

A M. Curry �ltal felfedezett sug�rz�s (ezt kevesebben ismerik �s nagyon sok radieszt�ta be sem m�ri, "megfeledkezik" r�la) az �n. Curry-h�l�. A Hartmann-h�l�hoz k�pest pontosan 45�-al van "elforgatva". �gy pontosan �szak-nyugat �s d�l-kelet, valamint pontosan d�l-nyugat �s �szak-keleti ir�nyban alkot egy kb. 35cm falvastags�g� h�l�t. A h�l� szemei mintegy 320x320cm nagys�g�ak. Az eg�szs�gre kev�sb� vesz�lyes, mint a Hartmann h�l�, s�t egyes tapasztalatok szerint a null-pontja (kb. a k�t csom�pont k�z�tti szakasz fel�n�l tal�lhat�, de kis m�rete miatt egy gyakorlatilag emberi tart�zkod�sra alkalmatlan nagys�g� ter�letr�l van sz�) egyenesen aj�nlott az ott tart�zkod�sra. Viszont csom�pontjai vesz�lyesebbek mint a Hartmann h�l��.