A v�zerekr�l

�

M�r az �kori falfestm�nyeken-, fametszeteken is felt�ntek a "vessz�s" emberek. Teh�t m�r akkor is tudtak a korabeli radieszt�t�k a k�l�nf�le geobiol�giai eredet� sug�rz�sok l�tez�s�r�l. "Napjainkban" - az 1932-es �vben -, dr. Henrich, elismert n�met fizikus bejelentette, hogy siker�lt m�szerrel bem�rnie (j� lenne tudni, hogyan is m�k�d�tt e m�szer!) a v�zerek sug�rz�s�t. Ugyan� volt, aki 1978-ban eg�rk�s�rletekkel (kontrollcsoportot haszn�lva) egy�rtelm�en bebizony�totta a v�zerek sug�rz�s�nak eg�szs�gre k�ros hat�sait.

Dobler P�l heilbronni professzor 1934-ben k�l�n k�zlem�nyben jelentette be, hogy siker�lt lef�nyk�peznie a v�zerek sug�rz�s�t. Ugyanebben az �vben Beichl ezredesnek is siker�lt - igaz egy m�sfajta technik�val - f�nyk�pfelv�telt k�sz�tenie e k�ros sug�rz�sr�l.

1948-ban dr. Hern�di Gyula egy p�rizsi orvos-kongresszuson bejelentette, hogy egy saj�t mag�n v�gzett k�s�rlet eredm�nyek�nt meg�llap�that�, hogy a v�zerek az eg�szs�gre igen k�ros sug�rz�st bocs�tanak ki. N�la a k�ros hat�sok kb. hat h�t m�lt�val jelentkeztek, majd semleges z�n�ba �tfek�dve kb. egy h�nap mult�val sz�ntek meg. Teh�t m�g visszaford�that� volt �llapot�nak k�rosod�sa.

Dr. Cody francia orvos t�zezer(!) r�kban elhunyt p�ciens otthoni fekhely�n v�gzett m�szeres vizsg�latsorozat ut�n meg�llap�totta, hogy az elhunytak csaknem 100%-a v�z�r sug�rz�s�ban fek�dt. Felt�telezhet�, hogy (az az egy-k�t ezrel�k) aki a vizsg�lat szerint otthon�ban nem az ingerz�n�ban fek�dt, nagy val�sz�n�s�ggel a munkahely�n szerezhette hal�l�t okoz� r�kos daganatait.

Napjainkban, Ausztri�ban dr. Hochenegg, dr. Nothnagel �s dr. Sauerbruch - ugyanannak a klinik�nak a seb�szei - el��rj�k az oper�lt betegeknek, hogy �gyukat radieszt�z�val kim�retett sug�rz�smentes helyre helyezz�k, k�l�nben nem sz�m�thatnak az elv�rt �tem� gy�gyul�sra.

Tudom�sunk szerint a v�zerek k�ros hat�sukat az emberi f�l sz�m�ra a m�g nem hallhat� (infra) tartom�nyban, a 4-7 Hz k�z�tti frekvenci�n fejtik ki. Ez a m�g nem hallhat�, de az �l�l�nyek �ltal tudat alatt �rz�kelhet� sug�rz�s, emberekn�l els�sorban az agyat veszi c�lba, �s ott fejti ki k�ros tev�kenys�g�t. Az agyat stimul�lva idegrendszeri k�rosod�sokat, szem�lyis�gzavarokat, valamint a hormonh�ztart�s �s az immunrendszer kibillent�s�vel r�kos daganatokat okozhatnak a test b�rmely pontj�n. Term�szetesen az els� jelek a k�ros sug�rz�snak kitett testr�szeken jelentkeznek.

A v�z�r sug�rz�sa hat�ssal van az �sszes �l� szervezetre, �gy a k�r�l�tt�nk �l� �sszes n�v�nyre, valamint az �llatokra is. Pl. a barackfa soha nem ereszt gy�keret v�z�r f�l�tt. Illetve nagyon hamar kipusztul, ha ilyen helyre �ltetik.
Azt is megfigyelt�k, hogy a vill�m soha sem csap olyan f�ba, vagy �p�letbe, amin g�lya f�szkel (a g�lya ker�li a v�zeres helyeket), legyen az ak�rmilyen mag�nyos is. Ugyanis az ut�lagos m�r�sek szerint a vill�m minden esetben csak a v�zerek keresztez�si pontj�ban csap le. �s teljesen mindegy, hogy ez a pont egy h�z, vagy egy fa gy�k�rzete alatt tal�lhat�-e.

Ebb�l is k�vetkezik, hogy vannak olyan n�v�nyek �s �llatok, amik, �s akik a v�zeres helyeket szeretik. Pl. a macska kimondottan v�z�ren, illetve a Hartmann-h�l� csom�pontj�ban szeret tart�zkodni (sug�rz�smentes helyen k�pes megbetegedni), a kutya viszont pont ellenkez�leg; a sug�rz�smentes helyeket kedveli. Ugyan �gy, ahogyan a sert�sek �s a tehenek is teszik, illetve tenn�k, ha tehetn�k. Elgondolkodtat� az a r�gi mond�s is mely szerint: "oda �p�tsd a h�zad, ahov� a g�lya a f�szk�t rakja, vizet pedig ott keress, ahol a szarka neveli fi�k�it!"

Sz�les k�rben ismert t�ny, hogy a m�hek (mint a rovarok �ltal�ban) sz�vesen tart�zkodnak a v�z�r sug�rz�si z�n�j�ban. Ezt a t�nyt szeretn�k kihaszn�lni a m�h�szek is, csak t�bb esetben mell�fognak. Ugyanis �k �gy gondolj�k - sz�ks�ges megjegyezn�nk, hogy t�vesen -, hogy ahol patak, illetve valamilyen foly� tal�lhat�, az v�zeres k�rny�k. �s ebb�l a t�ves k�vetkeztet�sb�l kiindulva, ide telep�tik kapt�raikat. Ez egy�ltal�n nem igaz! Nem szabad �sszet�veszteni a v�zfoly�st, a v�z�rrel. �gy okoskodva nem is sz�m�thatnak kiemelked� hozamn�veked�sre. Ellenben, ha megfelel� szakembert b�znak meg, �s az � �ltala bem�rt ter�letre telep�tik a kapt�rakat, bizton sz�m�thatnak jelent�s, ak�r dupla mennyis�g� hozamn�veked�sre is.

M�g az �l� szervezetek egyes egyedeire a v�zerek sug�rz�sa egy�rtelm�en k�ros, a hull�kra konzerv�l� hat�ssal van. A Farkasr�ti temet� alkalmazottai t�bb esetben is tal�ltak a lej�rt (30 �ven t�li) s�rhelyen mumifik�l�dott holttesteket. A m�r�sek szerint e m�mifik�l�dott holtestek mindegyike v�zerek keresztez�si pontja f�l�tt volt eltemetve. E keresztez�si pontok a legt�bb esetben nem is azonos szinten (m�lys�gben) tal�lhat� v�zerek keresztez�si pontjai voltak.
De a k�vetkez� id�zet is bizony�t� er�vel b�r: "Impoz�ns, g�t sz�ps�g�n k�v�l kript�j�nak k�l�n�s "var�zserej�r�l" is nevezetes a br�mai d�m. Az �vsz�zadok �ta ide eltemetett egyh�zi m�lt�s�gok f�ldi porh�vely�n mintha nem fogna az id�: �p, felismerhet�en emberm�lt� testek sorakoznak a hideg k�padl� alatt."

A fentiek ismeret�ben nyugodt lelkiismerettel megkock�ztatn�nk azt a kijelent�st, hogy v�lem�ny�nk �s ismereteink szerint; MINDEN daganatos betegs�g kialakul�s�n�l jelent�s- lehet, hogy kiz�r�lagos szerepet j�tszhat a v�z�r k�ros sug�rz�sa. Ann�l is ink�bb valljuk ezt, mivel - a tapasztalatok szerint - a legt�bb daganatos beteg a k�rh�zi "gy�gyul�" tendencia ut�n otthon�ba hazat�rve, hihetetlen gyorsas�ggal ker�l rosszabb, mondhatni kritikus �llapotba. Mit�l e gyors le�p�l�s?
V�lem�ny�nk szerint att�l, hogy ism�t visszaker�lt arra a "v�zeres" helyre, ahol a daganatait eredend�en megszerezte. Teh�t gy�gyul�sa �rdek�ben a fekhely�t v�z�rmentes helyen kellene elhelyeznie. Az�rt e kit�ntetett figyelem a fekhelyek pontos elhelyezked�se ir�nt, mivel az �jszakai �r�kban kb. h�romszoros�ra emelkedik a v�zerek k�ros sug�rz�sa, �s az emberek �ltal�ban fekhelyeiken t�ltik �jszak�ik nagyobb r�sz�t.

�