�

�

A XII-XIII. sz�zad k�r�l kezdett kialakulni az a n�zet, hogy a hal�l az �letfolyamat v�g�t jelenti. Ez az a korszak, amikor kezd egyre ink�bb elveszni a halhatatlans�g tudata. Ez p�ld�ul megmutatkozott abban, hogy a halotti szertart�sok kezdtek er�sen megv�ltozni. A holttestet min�l el�bb elt�vol�tott�k a hozz�tartoz�k szeme el�l, vagy egyre tr�kk�sebb elj�r�sokat tal�ltak ki arra, hogy a holttestet �gy sminkelj�k, �gy maszk�rozz�k, hogy egy min�l fiatalabb, �leter�s ember benyom�s�t keltse. A holttestet min�l el�bb leplekbe csavart�k, varrt�k, az�rt, hogy min�l kev�sb� szembes�lj�n az ember a hal�llal. �s a XIX. sz�zad az - ha a hal�l t�rt�nelm�t n�zz�k -, amikor od�ig romlott az emberis�g hal�llal val� kapcsolata - f�leg az eur�pai �s az amerikai f�ldr�szre gondolok, mert keleten m�g mindig m�s szeml�lettel �s lelk�lettel �llnak az ember hal�l�hoz -, hogy a hal�l tabu t�ma lett. T�rsas�gban m�r nem illett r�la besz�lni, �s tov�bb materializ�l�dtak a b�cs�z�si szertart�sok is. Szerencs�re a XX. sz�zadban megjelent ennek a folyamatnak az ellens�lyoz�s�ra a Hospice mozgalom, ami ism�t felkarolta a hal�lt, a haldokl�kat. A legf�bb c�lja ennek a mozgalomnak, hogy az embert felk�sz�ts�k a j� hal�lra, seg�ts�k az �tl�p�st, az elt�voz�st.
Szellemi szempontb�l n�zve, amikor valaki megsz�letik a fizikai s�kra, el�tte a szellemi l�nyek vil�g�ban, az angyalok vil�g�ban k�sz�tik �t el� a sz�let�sre. Amikor meg�rkezik egy gyermek, �gy k�ne r� tekinteni a sz�l�knek �s a k�rnyezetnek, hogy �k folytatj�k a szellemi l�nyek munk�j�t. A szellemi l�nyek elkezdenek valamit, felk�sz�tik a lelket a testet �lt�sre, ell�tj�k j� tan�csokkal, seg�tik, felt�ltik �t. S amikor megsz�letik az emberek vil�g�ba ez a l�ny, az angyalok munk�j�t folytatj�k az emberek. A hal�ln�l ennek pont a ford�tottja t�rt�nik. Az elt�voz�s ut�n r�gt�n a szellemi vil�g, �s ennek a l�nyei, az angyali l�nyek k�r�be ker�l az ember. A hal�l el�tt a hozz�tartoz�knak �gy k�ne tekinteni�k, hogy �k mintegy el�k�sz�tik a munk�t, el�k�sz�tik a lelket arra, ami majd a hal�la ut�n v�rja �t. Sz�let�sn�l az ember fejezi be azt a munk�t, amit az angyalok elkezdtek, a hal�ln�l pedig a hozz�tartoz�knak kellene el�k�sz�teni azt a munk�t, amit majd az angyalok folytatnak. Amilyen szeretettel k�r�lvesznek egy gyermeket, aki meg�rkezik erre a vil�gra, �s pr�b�lnak minden j�t megadni neki, legal�bb ilyen szeretettel k�ne k�rbevenni a haldokl�kat, akik k�sz�l�dnek �tl�pni a bard�ba, a k�ztes l�tbe. Ez nagyon fontos, hiszen ha egy haldokl� �gy �rzi, hogy �t szeretik, odafigyelnek r�, akkor sokkal jobb lelki�llapotban l�p �t a k�ztes l�tbe, s az, hogy valaki milyen lelki�llapotban l�p �t a hal�l kapuj�n, meghat�rozza a hal�l ut�ni l�tnek egy el�g nagy szakasz�t.
Szellemi szempontb�l nagyon fontos lenne, hogy a halott embert�l val� b�cs�z�s - maga a szertart�s, �s azok a jelk�pek, (a kopors� �s minden egy�b) amelyek a temet�sn�l el�j�nnek - a hozz�tartoz�kban a halhatatlans�g tudat�t er�s�ts�k. �gy kellene a szertart�st kialak�tani, hogy azt tudatos�tsa a hozz�tartoz�kban �s a gy�szol�kban, hogy csak egy �tl�p�s t�rt�nt. Sajnos a mai fekete sz�n�, n�gysz�gletes kopors�k nem ezt er�s�tik.
Mivel hal�la ut�n az ember 40-50 napon �t itt van k�zvetlen�l a F�ld k�zel�ben, nagyon sok esem�nyt nyomon k�vet, ami t�rt�nik. S ami egy �rdekes momentuma a hal�l ut�ni esem�nyeknek, hogy az ember �ltal�ban r�szt vesz a saj�t temet�s�n. Ebben a 40-50 napban, ameddig optim�lis esetben hal�l ut�n itt a F�ld-szf�ra k�r�l megtal�lhat� az elhunyt lelke, szelleme, �ltal�ban lezajlik a temet�si szertart�s. �s mivel mindenkit izgat a saj�t temet�se, v�gig is n�zi azt. A hal�l ut�n kit�gulnak az ember �rz�kszervei, az elhunyt belel�t az emberek lelk�be, gondolataiba. �s nagyon sokszor egy ilyen temet�si szertart�son der�l ki, hogy kivel milyen volt val�j�ban a viszonya. �let�ben becsaphatt�k, f�lrevezethett�k �t, de amikor meghal valaki, �gy ki�lesednek az �rz�kszervei, hogy belel�t az itt maradottak lelk�be, a gondolataiba, �rz�seibe, �s l�tja, hogy melyik emberben � milyen �rz�seket, eml�keket h�v el�. Ez sok esetben nem t�l kellemes, nagy csal�d�sokra ad lehet�s�get, de ugyanakkor az �szintes�g pillanata is. Megtudja az ember - legk�s�bb hal�la ut�n -, hogy kivel milyen volt a kapcsolata.
A temet�si szertart�st teh�t l�tja az elhunyt is, emiatt �gy kellene azt kialak�tani, hogy ne csak az itt maradottaknak legyen seg�ts�g, hanem sz�m�ra is. Nagyon fontos, hogy olyan m�don legyen a szertart�s kialak�tva, hogy a megjelen� sz�nekb�l �s form�kb�l, � olyan er�ket tudjon felvenni, amelyek seg�ts�get jelentenek neki. Szellemi szempontb�l a kopors�nak, amelybe a holttestet fektetik, hasonl�nak kellene lennie, mint a pillang�n�l a b�bnak, amelyben az �talakul�s v�gbemegy. A mai kopors�k a feketes�g�kkel, a n�gysz�gletess�g�kkel nem er�s�tik a halhatatlans�g tudat�t, �s az elhunytnak sem ny�jt seg�ts�get ez a forma. Meglep� lehet, de szellemi szempontb�l a helyes kopors�forma, amely mind a hozz�tartoz�k, mind az elhunyt sz�m�ra a legt�bb seg�ts�get adn�, az �tsz�g alakzat. Az �tsz�g, a pentagram az ember jelk�pe, egy olyan ember�, aki m�r bizonyos erk�lcsi �s szellemi elveket az �let�ben megval�s�tott.
Annak is jelent�s�ge van, hogy a kopors� k�t r�szb�l �ll, van egy als� r�sz �s egy fels� r�sz. A kopors� als� r�sze a f�ldi vil�got, a f�ldi vil�ggal val� kapcsolatot jelk�pezi, a fels� r�sz pedig az �ggel, az �gi vil�ggal val� kapcsolatot. A k�t r�sz k�z�tt ott van a halott ember fizikai teste, mint egy h�d. Ha a kopors� als� �s fels� fel�t �gy tekintj�k, mint a f�ldi �s az �gi vil�g jelk�p�t, �ket �sszek�t�k�nt ott van az ember alakja.
Szellemi szempontb�l az is l�nyeges, hogy milyen sz�n� az a kopors�, amelybe elhelyezik a holttestet. A legjobb az lenne, ha a kopors� als� r�sze az egyes csakra sz�n�t hordozn�, hiszen az egyes csakr�nkon kereszt�l tartjuk a kapcsolatot a F�lddel, a fizikai vil�ggal: ez a v�r�s sz�n. A fels� r�sznek pedig koronacsakra sz�n�nek, teh�t lil�nak kellene lennie. Egy m�sik lehet�s�g, ha a kopors� als� r�sze sz�rke sz�n� lenne, a fels� pedig �gsz�nk�k. A sz�nek r�v�n egy k�pszer� �sszek�ttet�s alakulhat ki a szellemivel, �szt�n�s kapcsolat l�tes�lhet a magasabb vil�gokkal. Egy fekete kopors� nem tud helyes kapcsolatot l�trehozni az ember �s a szellemi vil�g k�z�tt. A fekete a f�ny hi�nya, ez�ltal azt sejteti, hogy a hal�llal a teljes v�g k�vetkezik be, a hal�l a v�gs� megsemmis�l�s.
Ami ma igaz�n hi�nyzik, az a hal�l �rtelm�r�l sz�l� val�s tud�s, hogy mit �zen a hal�l, mint esem�ny az emberis�g sz�m�ra. A hal�l l�nyeg�r�l elveszett a tud�s. A szellemi tan�t�soknak, a szellemi iskol�knak lenne a feladata visszaadni ezt a tud�st az emberis�gnek.
Menj�nk most ahhoz a pillanathoz, amikor valaki haldoklik. Nagyon neh�z elviselni, amikor a haldokl�nak f�jdalmai vannak, de m�gis, aki szellemi dolgokkal foglalkozik, tudnia kell, hogy nagyon fontos, hogy az ember min�l tiszt�bban l�pjen �t a szellemi vil�gba. A hal�l el�tti p�r napban vagy p�r h�tben, amikor a szellem m�r kezd kih�z�dni a fizikai testb�l, meglazul a durv�bb �s a finomabb testek k�z�tti kapcsolat. Amikor ez az �llapot elj�n, az ember v�d�angyal�nak �s egy�b seg�t�inek lehet�s�ge ny�lik arra, hogy az embert min�l jobban megtiszt�ts�k, m�g miel�tt be�llna a hal�l, a v�gleges sz�tszakad�s. Ilyenkor, ez alatt a p�r nap vagy p�r h�t alatt a v�d�angyalunk �s egy�b szellemi seg�t�ink annyi szennyez�d�st pr�b�lnak az �ter- �s asztr�ltest�nkb�l kitiszt�tani, amelynek kitiszt�t�sa lehet, hogy �let�nkben t�bb �vet venne ig�nybe. Ez a nagyon er�s tiszt�t�s f�jdalomk�nt csap�dik le a fizikai testben. A haldokl� nagyon er�s f�jdalmat �rez, ami ak�r az eg�sz test�t �thathatja. Sokszor illogikus ez a nagy f�jdalom, mert a betegs�g, ami esetleg fenn�ll a haldokl�n�l, nem adna okot ekkora f�jdalomra. A hal�l el�tti nagyon er�s testi szenved�snek, f�jdalomnak ez a szellemi oka.

folytatom...

�