�

�

A h�t asztr�lis szint

�

Ezen �r�sunkban az asztr�lis vil�g egyik feloszt�s�r�l pr�b�lunk meg le�r�st adni. A helyzetet nehez�ti az a t�ny, hogy sokf�le feloszt�s l�tezik, sokf�le szempont szerint. Ezek persze nem z�rj�k ki egym�st, de fenn�llhat az a vesz�ly, hogy a fel�letes szeml�l�t �sszezavarja az el�t�rt val�s�gok soksz�n�s�ge. M�sr�szr�l az asztr�lis vil�g - term�szete miatt - mindenkinek m�s k�pk�nt �s szimb�lumk�nt jelenik meg. Azonban mindezek ellen�re is sz�ks�g van egy lehet�s�geinkhez m�rten objekt�v le�r�sra. C�lunk ennek v�ghezvitele. Az asztr�lis vil�g a l�lek lak�helye. A k�t, itt hat� alapvet� er� a rokonszenv �s az ellenszenv, a vonz�s �s tasz�t�s. Minden forma ezekb�l �p�l fel, �s jelleg�t a kett� ar�nya szabja meg. A l�lek mint kapocs seg�ti a szellem �s a test kapcsolat�t, kiegyenl�tve a k�zt�k l�v� rezg�sk�l�nbs�get. Ha nem lenne l�lek, akkor a szellem k�ptelen lenne testet �lteni a fizikai vil�gban. A hal�l ut�n a l�lek �s a szellem kapcsolat�t az szabja meg, hogy a l�lek mennyire maradt f�ldi v�gyakt�l terhelt. E kapcsolat hat�rozza meg azt is, hogy a h�t szint k�z�l melyikbe ker�l a l�lek. Ha a f�ldh�z k�t� v�gyak m�g er�sek (szenved�lybetegs�gek, materialista gondolatok stb.) akkor a l�lek rezg�se ink�bb a F�ldh�z k�ti. �gy er�s tiszt�t�sra van ahhoz sz�ks�ge, hogy a szellemmel val� kapcsolata helyre�lljon. Persze ez a behat�s nem marad nyom n�lk�l a szellemben sem, �gy a k�vetkez� inkarn�ci�ban mindenk�ppen meglesznek a kiegyenl�t�sre val� hajlamok, karmatikus t�rt�n�sek form�j�ban. A Golgotai Miszt�rium �ta lehet�s�g van a k�ztes l�tben val� fejl�d�sre, de a f�ldi v�gyakat csak fizikai inkarn�ci�ban lehet hathat�san ledolgozni. A l�lek �s a szellem egy�tt halad �t ezen asztr�lis szinteken, �s amikor a l�lek megtisztult, a szellem akkor szabadulhat meg �s haladhat tov�bb a ment�lis vil�gok fel�. Ide a l�lek m�r nem tudja k�vetni �t. Fontos tudnunk, hogy pontosan hol is tal�ljuk meg az asztr�lis vil�got a bolyg�szf�r�k k�z�tt (nehogy elt�vedj�nk asztr�lprojekci�s gyakorlataink sor�n). A F�ldt�l a Holdig tart az �teri, a Holdt�l a Napig az asztr�lis vil�g. A Nap-szf�ra �s a Szaturnusz-szf�ra k�z� esik az als� ment�lis vil�g, �s a Szaturnuszt�l - mint interplanet�ris kaput�l - kezd�dik a fels� ment�lis szf�ra. Teh�t a minket �rdekl� ter�let a Holdt�l a Napig tart. Az egyes szf�r�k (Merk�r �s V�nusz) ezen bel�l helyezkednek el, le�r�sukra k�s�bb ker�t�nk sort. Fontos tudnunk, hogy itt nem a fizikai, asztron�miai bolyg�beoszt�sr�l besz�l�nk, hanem annak szellemi vet�let�r�l. A bolyg�k fizikai sorrendje sem egyezik a szf�r�k sorrendj�vel, hiszen szellemtudom�nyi �rtelemben a vil�gk�p�nk geocentrikus, teh�t a f�ldi szf�ra �ll a k�z�ppontban, �s ak�r� rendez�dnek be a tov�bbi r�tegek. L�ssuk a szintek le�r�s�t! � � Els� szint � Mivel ez a legals�bb szint, ennek rezg�se a legalacsonyabb. Ide vannak bek�tve a m�rgez� n�v�nyek, a v�rengz� �s vesz�lyes vad�llatok (�s emberek). Az innen inkarn�l�d� l�lekre m�g er�sen hatnak a term�szeti t�rv�nyek, �s er�s a kapcsolatuk az anyaggal. �let�k mozgat�rug�ja az er�teljes �szt�n�k, s ennek megfelel�en tudatuk tompult �s testhez k�t�tt. Mivel nagyon fontos sz�mukra a fizikai l�t, �rtelm�k teljes tev�kenys�ge az �nz�st, a szerz�st �s megtart�st szolg�lja. Jellemz� r�juk a durvas�g, kegyetlens�g, az er�szakra val� hajlam, �nhitts�g, �n�ss�g �s az �l�si v�gy. �ltal�ban az als�bb szellemi rezg�sek olyannyira er�sek, hogy ez m�g a fizikai testben is megjelenik mint er�s, robosztus testalkat, durva, er�teljes, �llati von�sok, n�lk�l�zve minden kecsess�get, kiforrott, szellemmel �thatott form�t. Fontos t�nyez�, hogy ebben a szf�r�ban a lelket teljes s�t�ts�g veszi k�r�l, mivel a szellemi f�ny ide nem hatol be. �rthet�, teh�t, hogy a testet�lt�s sz�mukra kegyelem �s megv�lt�s. Azonban fizikai �let�kben is tudatosan(!) elz�rk�znak mindenf�le szellemi tan�t�st�l �s szellemi impulzust�l, esetenk�nt m�g t�madj�k is azokat. Ennek megfelel�en innen ker�lnek ki a gyilkosok, �mokfut�k �s a fekete m�gusok. K�l�nbs�get kell azonban tenn�nk az asztr�lis k�sztet�sb�l, fejletlens�gb�l, �s nemtud�sb�l elk�vetett gonosztettek �s a karmatikus kiegyenl�t�d�s �ltal bek�vetkez� tettek k�z�tt. Nem tudhatjuk, hogy az adott cselekv�ssor egy fiatal l�lek kev�s tapasztalata miatt k�vetkezett-e be, vagy m�r egy �letek sorain �t h�z�d� karmatikus j�tszma v�gkifejlet�t, cs�cspontj�t l�tjuk. � � M�sodik szint � Ide azok az �llatfajok tartoznak, amik m�s �llatokat megt�madnak, �s azok a n�v�nyek, melyek nem alkalmasak emberi fogyaszt�sra. Ebben a szf�r�ban meger�s�dik az �n, �s az ebb�l k�vetkez� negat�v tulajdons�gok, jellemvon�sok is. Megjelenik a hi�s�g, a becsv�gy, b�szkes�g, lobban�konys�g, ravaszs�g, hazudoz�s. Az eg�sz l�tez�st csatak�nt �lik meg, ahol folyamatosan gy�zni kell, s�t legy�zni a m�sikat. Ez szolg�l sz�mukra lelki t�pl�l�kk�nt. Cs�kken az �szt�ncselekv�s, n�vekszik a tudatoss�g, �gy v�lik egyre vesz�lyesebb� az egy�n. Haragosak, de m�r kiengesztelhet�ek. �rt�kelik a test�knek �s �rz�keiknek j� dolgokat, megjelenik a hedonizmus. Hajlamosak a kileng�sekre, m�rt�ktelens�gre �s a v�gletekben val� gondolkoz�sra �s cselekv�sre, nem ismerik az arany k�z�p�t szab�ly�t. Telve vannak k�ts�gekkel �s szkepszissel az anyagba val� s�llyedts�g miatt. Er�sen rettegnek az ismeretlent�l. Sok �ngyilkoss�g k�vetkezik be e t�nyez�k miatt. Itt m�r megjelenik a hit�let, de m�g csak az�rt, hogy m�sok szem�ben j�nak t�njenek. A m�lyebb igazs�gok �s hitt�telek itt m�g rejtve maradnak el�tt�k. Im�jukat �ltal�ban maguk�rt mondj�k el, hit n�lk�l. Ha j� kedv�k van, m�g ak�r j�t is cselekednek m�sokkal, de fontos, hogy mindenki tudjon r�la. � Harmadik szint � N�v�nyev� �s h�zi�llatok, emberi fogyaszt�sra alkalmas n�v�nyek �s a gy�gyn�v�nyek tartoznak ide. A l�lek itt m�r t�rekszik a f�ny fel�. Egyszer�s�g, szorgalom jellemzi �ket, megbecs�lik a j�t, �s t�rekednek az igaz �tra. Felmer�l a b�ke �s nyugalom ut�ni v�gy. Hajlanak a becs�letess�gre �s az �szintes�gre, de bizalmatlanok �s gyanakv�akk� v�lnak az els� "gyan�s" jelre. Szeretnek kritiz�lni �s �t�lkezni, de a vit�t nem kedvelik, �s k�v�lr�l t�relmesnek l�tszanak. F�lt�kenyek a m�s �ltal megszerzett javakra, vagy az illet� eg�sz �let�re, hiszen nem l�tj�k �t a m�lyebb �sszef�gg�seket, okot, okozatot. A sz�rke, k�z�pszer� emberek tartoznak ide, akik csendben teszik a dolgukat, ker�lve minden felt�n�st. Sok h�v� �s vall�sos ember van itt, de m�g g�rcs�sen ragaszkodnak a hit�kh�z. Szeretet�k a csal�di szeretetben �sszpontosul. Hihetetlen sz�mukra az isteni szeretet fogalma, �gy a p�rkapcsolatok is ink�bb j�tszm�kb�l �llnak, nem pedig t�relemb�l �s elfogad�sb�l. A vil�gi �let h�vs�gai m�g k�nnyen elt�ntor�tj�k �ket a szellemi �tt�l, ez�rt halad�suk lass�; idetartoznak a fejl�d� lelkek. Azt hiszik, hogy mindent, amit a fizikai vil�gban el�rtek, saj�t er�fesz�t�seiknek k�sz�nhetik. Ez az ill�zi� eltakarja el�l�k az isteni kegyelem f�ny�t, ennek megfelel�en �gy tapasztalj�k, hogy egyed�l vannak. Ez egy nagy buk�si lehet�s�g sz�mukra. Az els� h�rom szint egyfajta burokk�nt veszi k�r�l a F�ld szf�r�j�t, �s innen m�g k�telez� az inkarn�ci�! � � Negyedik szint � Itt a sokf�les�g �s a sokoldal�s�g a meghat�roz�. Ahogy haladunk a fels�bb szintek fel�, a lelkek egyre jobban leoldj�k magukr�l az asztralit�s b�kly�it, ennek megfelel�en m�r a szellem�k vezeti �ket. Megny�lnak a magasabb val�s�gok fel�, de m�g konkr�t tapasztal�sok nem �rik �ket. Fontos t�ny, hogy megjelenik az �ldozatk�szs�g �s a lemond�s k�pess�ge. Kitart�ak, b�trak, er�s akarat jellemzi �ket, azonban hajlamosak az elragadtat�sra. J� tulajdons�gaikat a k�z szolg�lat�ba �ll�tj�k. M�r k�pesek isteni szeretetb�l j�t cselekedni. A hit �s bizalom m�r sokkal tiszt�bban jelentkezik, de m�g nem tudnak �ldozatot hozni azok�rt, akik megb�ntott�k �ket, vagy az �ltaluk szentk�nt tisztelt dolgokat. Hi�nyzik m�g a teljes megbocs�t�s k�pess�ge. P�rkapcsolataik m�r a tanul�si folyamatot szolg�lj�k, �s �ntudatlanul elkezdik keresni a du�lp�rjukat. Pr�bakapcsolatok �ltal fejlesztik �ket a r�szdu�ljaik seg�ts�g�vel. Ez a szint m�r egy olyan fejletts�gi �llapotot k�pvisel, ahonnan a szellem szabad akarat�b�l inkarn�l�dik. � � �t�dik szint � Ez egy fejlettebb szint az asztr�lis vil�gban. Az innen j�v� lelkek m�r uralj�k az als� asztr�lis tulajdons�gokat, �s �talak�tj�k azokat, melyek az el�z� szinteket jellemezt�k. Megnyugv�s �s elfogad�s jellemzi �ket. Ismerik a hallgat�s t�rv�ny�t, tiszta �letet �lnek, m�rt�kletess�get gyakorolnak �s �ldozatk�szek. Anyagi vil�guk �s k�r�lm�nyeik nem befoly�solj�k szellemi �let�ket, al�zatosak, becs�letesek �s tiszta hit hatja �t lelk�ket. Megtapasztalj�k az isteni kegyelem m�k�d�s�t �let�kben, a megbocs�t�s �s szeretet elv�t alkalmazz�k. Tiszt�ban vannak a golgotai miszt�rium szellemi jelent�s�g�vel �s hat�s�val a mai vil�gra. Esetleges negat�v hat�s� cselekedeteik miatt nem gy�tri �ket b�ntudat, hanem r�gt�n megpr�b�lj�k kijav�tani a hib�t. Nem em�sztik magukat felesleges dolgokkal, hanem megfelel� id�ben �s megfelel� helyen cselekszenek. Visszaeml�keznek a paradicsomi �llapotra, �s efel� t�rekszenek �tjukon, hiszen tiszt�ban vannak azzal, hogy az isteni egys�g vissza�ll�that�. Ennek �rdek�ben sok �ldozatot v�llalnak, �s a k�ztes l�tben sokszor az als�bb r�gi�kban tev�kenykednek. � � Hatodik szint � Ebb�l a szf�r�b�l inkarn�l�dni m�r igazi �ldozat az emberis�g fejl�d�s��rt. A saj�t c�lok h�tt�rbe szorulnak. Hatalmas szereteter�k jelennek meg, t�relem �s eln�z�s jellemzi a lelket. Igazs�g- �s szabads�g�rzet �rad bel�l�k a vil�gba. �k azok, akik a legnehezebb helyeken �s id�kben �ltenek testet, az�rt, hogy ak�r egy lelket is megmentsenek a k�rhozatt�l. Sokszor az emberis�g ez�rt kik�z�s�t�ssel, megvet�ssel, s�t hal�llal fizet nekik, hisz tan�t�saikat nem mindig �rtik meg. �k azok az �ldozati b�r�nyok, akiknek a v�re a Gonosz erej�t t�ri meg. � � Hetedik szint � Ez a legutols� szintje az asztr�lvil�gnak. Ink�bb m�r a szellemi szf�ra ereje �s f�nye hatja �t, hiszen igazi hat�rter�let a k�t r�gi� k�z�tt. Az als�bb r�tegek innen t�pl�lkoznak energi�val. �rzelmi �s term�szeti szinten m�r nem f�gg a F�ldt�l, tiszta tud�s �s b�lcsess�g hatja �t. Fontos tudnunk, hogy a du�lok itt v�rj�k be egym�st miel�tt tov�bbhaladn�nak, ha nem egyid�ben vetett�k le a fizikai test�ket. Itt m�r nincsenek f�ldh�z k�t� v�gyak, gondolatok, az itt l�v� lelkek tiszt�k �s a szellemek k�szek tov�bbl�pni a szellemi szf�r�kba. � Csehi Istv�n Megjelent a Manifesztum 11. sz�m�ban.