Eutan�zia

A macskatart� tudat�ban van annak, hogy minden bizonnyal elj�n nap, amikor kedves n�gyl�b�j�t�l el kell v�lnia, hiszen macsk�ja �lettartama v�rhat�an r�videbb, mint az �v�. Ha erre gondol, egyben rem�nykedik is, hogy ez a rettegett pillanat valamikor a t�voli j�v�ben k�vetkezik be, nem pedig baleset vagy hirtelen betegs�g vet v�get a harmonikus egy�tt�l�snek, amikor fontol�ra kell vennie az eutan�zia, vagyis az �r�kre elaltat�s gondolat�t. Ha viszont az �llat beteg, vagy s�lyos balesetet szenved, mindenk�ppen szembes�l azzal a dilemm�val, hogy beavatkozzon-e a dolgok term�szetes menet�be vagy sem? Ez els�sorban etikai �s filoz�fiai k�rd�s. Vannak emberek, akik �gy �rzik �letet elvenni semmik�ppen, semmilyen k�r�lm�nyek k�z�tt nem szabad, akkor sem, ha az �let fenntart�sa f�jdalommal �s szenved�ssel j�r, mert hit�k szerint a hal�lhoz vezet� �t, b�rmilyen neh�z is, term�szetes folyamat r�sze. M�sok szil�rdan vallj�k, hogy amennyiben semmi rem�ny a felgy�gyul�sra, az ember k�teless�ge abban seg�teni az �llatnak, hogy megszabad�tja �t a f�jdalomt�l �s a szenved�st�l. Az eutan�zi�r�l �vtizedek �ta folyik fil�z�fiai vita az emberek k�r�ben, m�ra oda jutottunk, hogy Hollandi�ban a gy�gy�thatatlan betegs�gben szenved� beteg maga d�ntheti el, hogy �l-e ezzel a lehet�s�ggel vagy sem. E d�nt�s lehet�s�ge ott beker�lt a szabads�gjogok k�r�be. Kedvenc �llataink eset�ben l�nyegesen m�s a helyzet, hiszen az �llat v�lem�ny�t nincs m�dunk megismerni. K�ts�gtelen, hogy a kedvenc �llat ir�nt �rzett szeretet �s agg�d�s igen er�s k�sztet�st ad arra, hogy meg�vjuk �t mindenf�le szenved�st�l, s ez v�gs� helyzetben arra b�tor�that minket, hogy elsz�njuk magunkat a visszaford�thatatlan d�nt�sre, s azt gondoljuk: t�vozzon b�k�ben �s nyugalomban. Fel kell tenni azonban a k�rd�st, hogy mennyiben szolg�lja a d�nt�s a macska �rdek�t �s mennyiben a gazd��t. E sorok �r�ja maga is meg�lte ezt a k�ts�gbeejt� helyzetet, s abban hisz, hogy az eutan�zi�nak csak akkor van helye, ha az �llat rem�nytelen�l �s visszaford�thatatlanul a t�voz�s �tj�n halad �s k�zben k�nokat �l �t. Az elm�l�s az �let r�sze �s befejez� aktusa. �ppen �gy, mint a sz�let�s, a hal�l is f�jdalommal j�r. A s�lyos betegs�gek v�gs� st�diuma ugyanakkor gyakran v�lt ki tudattalan �llapotot, amelyben a f�jdalom �t�l�s�re m�r nem jut hely. Be kell-e ez esetben is avatkozni? Tal�n az�rt akarjuk ezt tenni, hogy megszabaduljunk a fesz�lts�gt�l vagy az �llat �pol�s�val j�r� kellemetlens�gekt�l? Retteg�nk az �llat hal�l�t�l, m�gis siettetn�nk azt? Van-e erre val�s sz�ks�g? Ezeket a k�rd�seket mindenk�ppen fel kell tenn�nk magunknak, hogy a helyes d�nt�st meghozhassuk. Ha az eutan�zia mellett d�nt�nk, adjuk meg kedvenc�nknek az utols� pillanatok m�lt�s�g�t azzal, hogy hagyjuk otthon meghalni. K�rj�k meg az �llatorvost arra, j�jj�n ki a h�zhoz, hogy ne a rendel� rideg, tasz�t� k�rnyezet�ben kelljen az �llatnak meg�lnie utols� perceit. Amikor mindennek v�ge, az �llatorvos t�vozott, hagyjuk kedvenc�nket a hely�n letakarva vagy egy dobozban p�r �r�ra, miel�tt eltemetj�k. A v�rosban lak�k legnagyobb probl�m�ja, hogy hov� temethetik el kedvenc macsk�jukat, kuty�jukat. Akinek van kocsija, k�nnyen kiaut�zhat a legk�zelebbi erd�be, ahol s�rt �shat. Ha nincs a csal�dnak aut�ja, biztosan akad egy j�bar�t, aki hajland� ebben seg�teni. Ezt felt�tlen�l tegy�k meg, vagy l�pj�nk kapcsolatba az �llattemet�vel e feladat elv�gz�s�re. Ha �gy vesz�nk v�gs� b�cs�t kedvenc�nkt�l, a gy�sz is k�nnyebb lesz, mert tudjuk hol alussza az �llat az �r�k �lm�t. K�l�nben az �llati tetemek feh�rjefeldolgoz�ba ker�lnek, vagy d�gtemet�be vetik �ket. E tudatot nehezen viseli az �llat�t igaz�n szeret� ember. A kedvenc �llat elm�l�sa felett �rzett f�jdalmat enyh�ti az a tudat, hogy kell� szeretettel b�ntunk vele utols� �r�iban �s megadtuk neki a v�gtisztess�get is.